Kiskunlacházán az iskolarendszerű szakképzés az 1925 után létesített iparostanonc és gazdasági ismétlő iskolában kezdődött. A működtetés felügyeletét az Ipartestület látta el.
Iskolánk épületét 1968 őszén adták át. Fennállásának 50. évfordulójára 2018 októberében egyhetes rendezvénysorozattal emlékeztünk.
„Az iskola az a törzs, amely az emberiség közös tudásának gyökeréből átadja a szellemi táplálékot a jövő generációinak.”
Kiskunlacházán az iskolarendszerű szakképzés Bak Gábor főjegyző választása /1925/ után létesített iparostanonc és gazdasági ismétlő iskolában kezdődött. Vezetője Boros Ferenc tanító volt. A működtetés felügyeletét az Ipartestület látta el. Ez az oktatási forma 1948-ig fennmaradt. Ekkor az ipartestületek működtetését az új hatalom megszűntette, a helyi testület iratait a Kisipari Termelőszövetkezetek/ ráckevei központjába szállították. A működtetéssel kapcsolatos dokumentumok /pl. szakmai vizsgáztatás/ eltűntek.
1949-től a szakképzést az MTH / Munkaerőtartalékok Hivatala/ vette át – átmenetileg.
Kiskunlacházán 1953-tól indult újra a szakképzés – elsősorban a lakossági igényeket kielégítő helyi ipari szakmákban /kőműves, kovács, kádár, ács, szobafestő, fodrász, szabó, asztalos/. A gyakorlati képzést kisiparosoknál az elméleti az Ipartestület helyiségeiben tartották.
Az iskola a MÜM.16.sz. Intézete kihelyezett tagozataként MÜM. 222.sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet néven működött.
Az iskola indítását Budai Mátyás, az általános iskola igazgatója kezdeményezte. Ő volt az iskola első vezetője, majd helyét Dobó Lászlóné igazgatóhelyettes vette át, aki nagy odaadással végezte munkáját 1967-ig.
A közismereti tárgyakat az általános iskola tanárai, a szakmai tárgyakat a Gépállomás és a Kiskunsági Állami Gazdaság dolgozói tanították, óraadóként. 1964-től az oktatást az általános iskola tantermeiben tartották délutánonként. A nehéz körülmények közepette is színvonalas munkát végeztek elődeink. Ennek bizonyítéka, hogy Bácsi Imre Vén Gábor, Kaszai Ernő és Májer János is országos szakmai versenyek győztesei voltak. Győrfi Imre 1964 februárjában a televízió által közvetített „ Ki Minek Mestere” döntőjében ért el I. helyezést.
A jelenlegi épület régebbi szárnyát 1968. november 14-én adták át. E tanév elején a lacházi iskolához kapcsolták a Szigetszentmiklósi 223.sz. iskolát, és annak tanulói is hozzánk járták elméleti oktatásra. Ettől kezdve tíznél több szakmát tanulhattak a tanulók délelőtti tanítási rendben. Ez év szeptemberétől hét főhivatású tanár kezdte meg a tanévet.
Ekkor már nem kizárólag a helyi ipari szakmák utánpótlását biztosította az iskola, hanem a Telefongyár bugyi gyáregysége, a Csepel Autógyár, a későbbi ÉGSZÖV és a környező települések termelőszövetkezetei számára képzett szakmunkásokat.
A képzés tárgyi és személyi feltételeinek javulása az eredményekben is megmutatkozott.
1970. január 1-jétől az iskola elszakadt a 16.sz. Intézettől, minden tekintetben önállóvá vált. Ettől az évtől jogosultságot nyert a szakmunkás vizsgák szervezésére. Napjainkig több mint 400 csoport vizsgáját bonyolítottuk le. Az önálló iskola lehetőséget teremtett szakmai és közismereti szaktantermek kialakítására. Ezek technikai felszereltsége megfelelt a kor színvonalának / automata diavetítők, írásvetítők, 16 mm-es filmvetítő/ ma már ezek az eszközök csak múzeumokban láthatók.
1974 szeptemberétől működött a Szakmunkások Szakközépiskolájának levelező tagozata. Az 1974-75-ös tanévet 2 osztállyal kezdtük, a következőt 4 első osztállyal. A magas induló létszámok a későbbiekben csökkentek. Beiskolázási körzetünkben a továbbtanulási igény az iskolatípus működéséig megmaradt.
A heti 2 napos levelező oktatás 1998-99-es tanévtől heti 3 napos esti tagozatos oktatássá változott.
A szakmunkások szakközépiskolája – mint felnőttoktatási iskolatípus – a 90-es évek oktatási változásaival módosulva a 2004-es érettségi vizsgáig maradt meg.
Iskolánkban 1974-2004 között 32 osztály érettségizett ebben az iskolatípusban.
A Pest Megyei Művelődési Osztály engedélyezte, hogy a Monori Közgazdasági Szakközépiskola kihelyezett levelező tagozataként az 1977-78-as tanévben indulhat közgazdasági szakközépiskolai képzés. Számviteli, gazdálkodási, ipari specializációjú változatban, 4 éves képzéssel.
Az érettségi egyben szakmai képesítő vizsga is volt. Képesített könyvelő, vállalati statisztikus, tervező végzettséget is adott.
A megyei művelődési osztály engedélyezte, hogy 2. osztályba felvehetők az érettségivel rendelkezők. Nekik csak szakmai tárgyakból kellett beszámolni és osztályvizsgát tenni. Érettségi vizsgájuk csak szakmai tantárgyakból állott.
1977-től 1982-ig tanévenként egy közgazdasági osztály indult, 1983-tól csak minden második (páratlan) évben egy.
A 2002-ben induló heti 3 napos esti tagozatú oktatás a bevezetett új egységes érettségi vizsgához tartozó, a kerettantervből összeállított helyi tantervben meghatározott tantervekhez igazodva működött, három tanéves változatban. Tanévenként 1 induló osztállyal. A 2009-ben induló osztály kimaradások miatt 2011-ben megszűnt. 2011-ben nem indult osztály. A 2012-ben kezdő osztály után a jelentkezők alacsony száma miatt már nem indult esti tagozatos osztály.
A kerettantervre épülő új érettségi rend szerint 9 osztály érettségizett.
A 2015-ös érettségivel – 41 tanévnyi működés után – befejeződött iskolánkban a középfokú felnőttoktatás.
A levelező és esti tagozaton 55 osztály több mint ezer tanulója tett sikeres érettségi vizsgát, ezzel lehetőségük nyílt pályamódosításra, életminőségük változtatására. 2000-2008-ig érettségire épülő esti tagozatos szakképzési is folyt az iskolában / számítástechnikai szoftver üzemeletető, gazdasági informatikus, irodavezető/. 2008-2011.között főiskolához kapcsolódó felsőfokú szakképzést is folytatott az iskola a Gábor Dénes Főiskola és a Dunaújvárosi Főiskola irányításával. Ez a képzés megszűnt, mert 2010-től felsőfokú szakképzést csak főiskola indíthatott.
1990 után a régi partnerüzemek megszűntek, új tulajdonos kezébe kerültek, amelyek nem biztosítottak megfelelő elhelyezkedési lehetőségeket végzett tanítványainknak.
Az akkori oktatásirányítás lehetőséget biztosított arra, hogy a szakmunkások szakközépiskoláját nappali tagozaton is elindíthassuk. Ennek kettős célja volt: a frissen végzettek ne növeljék a munkanélküli fiatalok számát, illetve pályakorrekciós lehetőséget biztosítson a jó képességű tanulóknak. / Ekkor kerültek ki az iskolákból a „ Ratkó gyerekek” gyerekei./
A szakmunkások szakközépiskolájának kétéves nappali tagozatának működési kereteit, vizsgarendszerét , óratervét az egyes tantárgyak tanterveit az iskola tanárai dolgozták ki. Ezt az akkori oktatás irányítás /minisztérium/ elfogadta, engedélyezte. Ezt 1994-ig a megye és az ország több intézmény is átvette, mint „követő iskola” a mi engedélyünkkel. 1994 után minden iskola indíthatott képzést a minisztérium jóváhagyása nélkül.
Az első években szigorú követelmények teljesítéséhez kötöttük a felvételt. Ez az oktatási forma egy évtizedig jól töltötte be feladatát. / pl. 1995-ben végezett osztály harmada felsőfokú végzettséget szerzett/.
1996 szeptemberében a PHARE program segítségével megkezdődött az építőipari szakközépiskolai képzés nappali tagozaton.
1998 szeptemberétől kereskedelem-marketing szakközépiskolai képzés indult világbanki pályázat elnyerésének köszönhetően.
2002. szeptember 1-jén kezdett az informatikai szakközépiskola CISCO SYSTEMS NETWORKING ACADEMY követelményei szerint. Aki e vizsgarendszer követelményeit teljesíti, egész Európában elfogadott bizonyítványt kaphat.
A fentebb felsorolt változások annak is köszönhetők, hogy 1988-ban új épületszárnnyal bővült az intézmény. Ebben helyezkedik el a konyha és az ebédlő. Az emeleten kialakított tantermek pedig az informatika és nyelvi oktatást szolgálják.
1990-es évek elején az önkormányzat a régi bölcsőde épületét az iskolának engedte át. Itt tantermeket és tanműhelyeket alakítottunk ki.
A kilencvenes években bekövetkezett gazdasági és társadalmi változások következtében jelentősen átalakult az iskola képzési struktúrája. A szakközépiskolai fejlődés mellett a szakképző csoportok száma sajnálatos módon lecsökkent. Az ipari háttér megszűnése miatt leépült az elektroműszerész és a mezőgazdasági szakmák oktatása. Az autószerelő és fodrász szakmák oktatását érettségihez kötötték, ez ezek megszűnését eredményezte.
Iskolánk épületét 1968 őszén adták át. Fennállásának 50. évfordulójára 2018 októberében egyhetes rendezvénysorozattal emlékeztünk.
Hétfőtől csütörtökig naponta két-három „előadó” is mesélt a mostani tanulóknak arról, hogy ők mit kaptak ettől az intézménytől, milyenek voltak a diákéveik, hogyan lettek eredményesek a szakmájukban vagy éppen miért módosítottak pályát az eltelt évek alatt. Ezeket a rendhagyó órákat filmvetítések, bemutatók is színesítették. A legfontosabb pedig az utána következő beszélgetés volt.
A festőtanulók találkozhattak az elmúlt években az országos és európai versenyeken is előkelő helyezést elért Fata Dáviddal, aki a brazíliai Euro Skyls Versenyre is kijutott.
Szemerédi István volt villanyszerelő tanulónk a hegesztőknek beszélt vállalkozásának kialakításáról a kezdeti nehézségektől a sikerekig.
Balogh Dóra a közgazdaságtan szakos tanulóknak elmondta, hogy ő miért is jár most az egyetem bölcsészkarának magyar-történelem szakára. Hogyan változtathatja meg egy tanár elismerő, biztató szavai egy diák addigi terveit. Őt Szabados Rita tanárnő és Kovácsné Nagy Mária osztályfőnök terelgette a pedagóguspályára.
Boross Nikolett is pályát módosított; a táncban találta meg hivatását. Erről beszélgetett a szakgimnázium 10. évfolyamos diákjaival. Bemutatót az akkori sérülése miatt sajnos nem láthattunk tőle.
Tóth Zsolt fodrásznak tanult nálunk. Ma már egy belvárosi szalon keresett és elismert szakembere. Női fodrászatból különleges hajfonásokat mutatott be diáklányaink segítségével. A férfi fodrászat területéről pedig szakállformázást láthattunk, majd beszélt a ma divatos hajtetoválásról is.
Horák Attila informatikus lett, s a mostani informatikus szakosoknak nagy lelkesen beszélt a munkájáról.
Horák Roland sikeres építészként végezte el az egyetemet. Ő mégsem a szakmájáról beszélt, hanem a sokszínű tevékenységéről. Munkája mellett fúvós zenekarban zenél, motocrossozik, gyönyörű és finom tortákat készít. A tortáival, amit sajnos csak képekről csodálhattunk meg, olyan sikert ért el, hogy egy másik lányosztálynak, a bolti eladóknak is beszélnie kellett a torták megtervezésének és készítésének rejtelmeiről.
Baczakó Tamás építőipari szakon végzett nálunk. Ma már a pályán eltöltött sikeres évek után a katasztrófavédelem szakembereként is tevékenykedik. Ő arról beszélt, hogy az iskolánkban eltöltött évek alatt Aipliné Tóth Ilona építészmérnök szaktanár segítségével válhatott elhivatott építésszé, amit sokszor meg is köszönt a tanárnőnek.
Tóth Imre egykori diákunk, községünk alpolgármestere a hobbiját, a repülőmodellezést mutatta be. Diákjaink filmekből láthatták az Európa- bajnokságon elért eredményeit. Az érmeket, a kupákat és a bajnoki címeket meghozó modellt pedig a kiállításunkon is megtekinthették.
A tanulóink nagy izgalommal várták a hét zárónapjára tervezett bemutatókat. Ekkor mindenki láthatta Tóth Imre repülőgép modelljeit „munka közben” is.
Utána Juhász László volt kőműves diákunk tartott látványos bemutatót. Ő nagyon eredményes egy extrém sport területén. A Stihl Timbersports Magyar Nemzeti Bajnokságának megnyerése után vb-helyezéseket is elért. A programjából láthattunk lélegzetellátó gyakorlatokat.
Ezzel tanulóink számára véget ért a nap, de mi tovább folytattuk rendezvényünket, hiszen délután érkeztek meghívott vendégeink:
iskolánk és községünk elöljárói, oktatási intézmények vezetői, nyugdíjba vonult dolgozóink, iskolánk volt szakoktatói, pedagógusai és diákjai.
Következő héten három napig tartott nyitva az a kiállítás, amit hivatalosan az ÉSZC főigazgatója, Pergel Antal úr nyitott meg a pénteki ünnepség folyamán.
Diákjaink megnézhették, hogy a szakmájukban régebben milyen eszközökkel dolgoztak a gyakorlati oktatáson a tanulók, illetve a szakmunkások szerszámai mennyit változtak.
Ezen kívül bemutattuk az asztalosok vizsgaremekeit, a női-ruhakészítők vizsgamunkáit, és a festőtanulók olyan rajzait is, amelyeken Énekes János festő-szakoktató érdemjegyei és aláírása szerepelt. Jeles osztályzatot tőle kapni egy mappányi rajzra, az nagy elismerés volt.
A tanár úr grafikáit, festményeit is kiállítottuk, amit a családja nagy örömmel bocsátott a rendelkezésünkre.
Láthattuk még Mucsi Zoltán, egykori testnevelő tanár grafikáit és Vella Pál fizikatanárunk művészi fotóit.
Iskolánk fennállásának 50 éves évfordulója alkalmából 2018. október 5-én Jubileumi ünnepséget szerveztünk.
A program az emlékfánál kezdődött, amit tanulóinkkal ültettünk az előző napon azon pedagógusok és szakoktatók emlékére, akik már nem lehettek velünk ezen az ünnepségen, amit dr. Répás József polgármester nyitott meg.
A fa mellé elhelyezett emléktáblán Illyés Gyula szép gondolata olvasható:
„A szél kihívásaira a fa a gyökereivel válaszol.”
Nagytiszteletű Berze János lelkipásztor, egykori diákunk emlékező gondolatai és imádsága után felolvastuk azoknak a neveit, – Bőcze Tamás és Bőcze Zoltán volt tanítványaink zenei kísérete mellett – akik sok éven keresztül igyekeztek erős gyökereket adva az ifjúságot felkészíteni a szél kihívásaira.
Az ünnepséget az iskola emeleti folyosóján folytattuk.
Nagy Zsuzsanna Judit igazgató ünnepi beszédének végén köszöntötte az elődeit: Nagy László és Majoros Zoltán nyugalmazott igazgatókat.
Az épület 1968. november 14-i átadásáról a Magyar Televízió is beszámolt. A 8 perces, hang nélküli archív felvételből nagy meglepetésre egy rövid kis összeállítást láthattak a résztvevők. Ezzel felidézhettük az intézmény első igazgatójának, Kalapács Józsefnek az emlékét is.
Majd egykori és jelenlegi pedagógusaink, volt diákjaink emlékeztek az elmúlt évek eseményeire. Megmutatták, hogy nemcsak szakmájukban, hanem más területen is tehetségesek és eredményesek. Hiszen:
„A siker azokhoz pártol, akik elég energikusak, hogy dolgozzanak érte, elég bizakodóak, hogy higgyenek benne, elég türelmesek, hogy várjanak rá, elég bátrak, hogy megragadják és elég erősek, hogy megtartsák.”
(Smith)
A múltidézésben részt vettek a volt tanárok (Polánszkiné Móri Emília, Tóth Kata) mellett régi tanítványok is (Ispán Imre, dr. Vass Imre).
Az itt eltöltött idő emlékeinek felidézése között elhangzott műsorszámok szereplői, akik énekeltek, zenéltek, szavaltak és jókedvet varázsoltak:
Andrási Károly, Balogh Dóra, Bőcze Bernadett, Fekete Szilvia, Ispán Imre, Kiss Ádám, Kovácsné Nagy Mária, Lakcsikné Szabó Magdolna, Pető László, Torontáli Marianna.
Iskolánk szakmai sikereiről a szaktanárok mellett tanulóink is beszéltek, és filmkockák segítségével mutatták be a közelmúltban elért eredményeiket:
Aipliné Tóth Ilona tanárnő – építőipari szakma
Krisznai Zsolt – a festőtanulók szakmai vezetője és Fata Dávid volt diák
Mayering Viktor és tanítványa, Szűcs Donát, a 2016-os Országos Szakmai Verseny első helyezettje – asztalos szakma
Az ünnepi műsort a jelenlegi tantestület két énekszámmal zárta. Megható pillanat volt, amikor a „jó barátok”, a közönség tagjai együtt énekeltek velünk.
Ezután egy kiállítás megnyitásával folytatódott a Jubileumi megemlékezés.
Pergel Antal főigazgató úr beszéde után a résztvevők nagy érdeklődéssel nézték a különböző szakmákban használt régi eszközöket, fotókat vagy a volt pedagógusok művészi munkáit: Énekes János festményeit, Mucsi Zoltán grafikáit.
Majd az ebédlőben Majoros Zoltán címzetes igazgató úr mondott pohárköszöntőt, amivel kezdetét vette a kötetlen beszélgetés és folytatódott a múlt emlékeinek felidézése.
Nagy-nagy örömünkre – az Emlékkönyv tanúsága szerint – mindenki jól érezte magát. Az elismerő, a mindent köszönő és gratuláló mondatok mellett többször olvashatjuk a:
találkozunk a 60 éves évfordulón ; remélem legközelebb én is zenélhetek; én pont ráérek 10 év múlva is bejegyzéseket, amelyek arra utalnak, hogy nem tűnünk szerénytelennek, ha megállapítjuk: remekül sikerült ez a nap!